Október 7. és a jelen · Törökország · 2023-jelenleg
A vallási nacionalista politika és a kommunista antiimperializmus közös nyelvet talált a Hamasz kapcsán, miközben a helyi zsidókra hárult a hibáztatás.
Felfedezés: TörökországKiadó: WTJA kiadvány frissítve
2023-jelenleg
Október 7. és a jelen · Október 7. és a jelen
A vallási nacionalista politika és a kommunista antiimperializmus közös nyelvet talált a Hamasz kapcsán, miközben a helyi zsidókra hárult a hibáztatás.
Egy könyvesbolt nem enged be zsidó vásárlókat
2023. október 26-án egy isztambuli könyvesbolt kizárta a zsidókat. Két nappal később a graffiti egy izmiri zsinagógát célzott. A vallásszabadságról szóló tudósítások egy rabbi elleni támadást is rögzítettek október 7-én, majd egy későbbi tiltakozást egy zsidó kórház előtt.
Törökországi helyekről és emberekről volt szó. Az ügyfél kizárása zsidó származása miatt nem vizsgálta az illető meggyőződését vagy cselekedeteit. A háború okot adott arra, hogy a helyi kisebbséget felelősként kezeljék a rajta kívül álló eseményekért.
A felszabadulási történet áthidalja az ellentáborokat
Erdoğan 2023 októberében felszabadító mozgalomként méltatta a Hamászt. A Török Kommunista Párt később annak ellenére támogatta az október 7-i akciót, hogy elutasította az iszlamista dominanciát. A közös antiimperialista ellenállási történet lehetővé tette a vallási konzervatívok és a világi kommunisták számára, hogy legitimálják ugyanazt a fegyveres mozgalmat anélkül, hogy magukénak vallanák annak teológiáját.
A párt jelentése elutasította az antiszemitizmust, ugyanakkor felszólította a török zsidókat, hogy elkerüljék a cionista ideológiát és az izraeli agresszióért való erkölcsi felelősséget. Az ellentmondás felfedi a politikai álarc működését: a helyi zsidók kollektív kötelezettségre tesznek szert, mielőtt egyéni nézeteiket meghallgatnák. A vallási média összeesküvés-elméletei és a nacionalista kisebbségi hűségtesztek mellett ez a követelés megkönnyítette a zsidók bizonytalanságának elvetését. A zsidók kizárása egy isztambuli könyvesboltból megmutatta, hol érhet véget az absztrakt szolidaritás: egy hétköznapi törökországi üzlet kapujában.
Régi bizonytalanság az összetartozásról
Törökország 1942-es vagyonadója megmutatta, hogyan vonható vissza a kisebbségek részvétele a nemzeti életben az állami politikával. A zsidó és más nem muszlim vállalkozások aránytalanul sokat szenvedtek. Ez a korábbi történelem része maradt annak, ami az új kirekesztést ijesztővé tette.
Október 7. után a kormány állítása, miszerint Törökország soha nem tapasztalt antiszemitizmust, nehezen volt összeegyeztethető a támadásokról, rongálásról és kirekesztésről szóló beszámolókkal. A török zsidók számára ezért a probléma elismerése is nehézséget jelentett: hogyan lehetne kezelni a veszélyeztetettséget, ha magának a jelenségnek a múltját és jelenét is tagadják?